Munkaviszony vagy vállalkozás? Nem mindegy, minek jelentkezel

A virtuális asszisztencia egyre népszerűbb Magyarországon, és ezzel együtt egyre többféle együttműködési forma jelenik meg a piacon.

Ez jó hír: több lehetőség, több üzleti modell, több választási lehetőség. De van egy dolog, aminek minden esetben egyértelműnek kell lennie: a jelentkező pontosan tudja-e, mire jelentkezik.

Mert nem mindegy, hogy valaki alkalmazottként csatlakozik egy céghez, vagy vállalkozóként nyújt szolgáltatást – és ezt nem a jelentkezési folyamat végén kellene megtudnia.

Egy hirdetés kétféle üzenetet is közvetíthet

Képzelj el egy virtuális asszisztensi hirdetést.

„Kollégát keresünk.”

„Csatlakozz a csapatunkhoz!”

„Változatos feladatok várnak!”

Ismerős megfogalmazások.

Egy jelentkező számára ezek teljesen természetesen egy állásra utalnak. Arra, hogy egy vállalkozás munkatársat keres, aki alkalmazottként csatlakozik a csapathoz.

Aztán megnyitja a jelentkezési oldalt.

És ott derül ki, hogy valójában saját vállalkozás szükséges, vagy a feladatokat alvállalkozóként, számlázással kell ellátnia.

Ezzel önmagában nincs semmi probléma.

A kérdés az, hogy mikor derül ki.

Nem az együttműködés formája dönti el, hogy professzionális-e egy lehetőség. Hanem az, hogy a jelentkező időben és egyértelműen megismeri-e azt.

Google Gemini

Nem az egyik modell a jó, a másik pedig a rossz

A virtuális asszisztencia világában többféle működőképes együttműködési forma létezik.

Lehet valaki:

• munkavállaló,
• megbízási szerződéssel dolgozó szakember,
• egyéni vállalkozó,
• alvállalkozó,
• vagy egy közvetítő szervezeten keresztül szolgáltató szakember.

Mindegyik modell más élethelyzethez és más üzleti célhoz illeszkedhet.

Van, aki a kiszámítható munkaviszonyt keresi. Más vállalkozóként szeretne dolgozni, több ügyféllel és nagyobb önállósággal.

Van, akinek kifejezetten előny, ha egy partner szerzi számára az ügyfeleket. Más inkább saját márkát szeretne építeni, és maga szeretné kialakítani az ügyfélkörét.

Nincs mindenkire érvényes, egyetlen „jó” modell.

A lényeg az, hogy mindenki tudja, melyikbe lép bele.

A jelentkezőnek joga van tudni, mire jelentkezik

Egy vállalkozói együttműködés egészen más felelősséget és gondolkodást kíván, mint egy munkaviszony.

Ha valaki vállalkozóként dolgozik, akkor például saját magának kell tisztában lennie azzal, hogy:

• milyen vállalkozási formában dolgozik,
• milyen adózási kötelezettségei vannak,
• hogyan számláz,
• milyen költségei merülnek fel,
• milyen szerződést ír alá,
• milyen felelősséget vállal,
• és pontosan milyen feltételekkel működik együtt a partnerével.

Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a jelentkező már a hirdetés alapján látja-e, milyen konstrukcióról van szó.

Ha ezt csak a jelentkezés későbbi szakaszában tudja meg, könnyen előfordulhat, hogy már időt és energiát fektetett egy olyan lehetőségbe, amely valójában nem neki való.

A tiszta kommunikáció nem elvesz a lehetőség értékéből, hanem

segít annak megtalálni a helyét, akinek valóban illik.

Mit jelent ez egy virtuális asszisztens számára?

A virtuális asszisztens sok esetben nem egy „home office-ban dolgozó alkalmazott”, hanem önálló szolgáltató és vállalkozó.

Ez pedig más gondolkodásmódot kíván. Vállalkozóként nemcsak egy feladatot végzel el.

Te szolgáltatást nyújtasz, megállapodsz egy partnerrel, árazol, számlázol, felelősséget vállalsz.

És közben a saját vállalkozásodat is működteted.

Ezért fontos, hogy már egy jelentkezés előtt tisztában legyél azzal:

Mit kínálnak neked pontosan?

Mit várnak el tőled?

Milyen jogviszonyban fogtok együtt dolgozni?

Ki szerzi az ügyfelet?

Ki határozza meg a feltételeket?

Ki viseli az egyes kockázatokat?

Milyen szerződést kötsz?

Ezeket nem kellemetlen kérdésként kell feltenni.

Ezek egy tudatos vállalkozó alapvető kérdései.

A közvetítői modell is lehet jó – ha mindenki érti

A virtuális asszisztencia piacán egyre több olyan szervezet jelenik meg, amely kapcsolatot teremt a megbízók és a szakemberek között.

Ez egy fontos és hasznos modell lehet.

A közvetítő leveheti a vállalkozó válláról például az ügyfélszerzés egy részét, segíthet a megfelelő projektek megtalálásában, és keretet adhat az együttműködésnek. Cserébe természetesen ennek is vannak feltételei, éppen ezért itt is fontos a transzparencia.

A virtuális asszisztensnek már az elején érdemes tudnia:

• ki lesz a szerződéses partnere,
• milyen formában történik az együttműködés,
• hogyan történik a díjazás,
• ki kommunikál az ügyféllel,
• milyen elvárások vonatkoznak rá,
• és pontosan milyen szerepet tölt be a közvetítő szervezet.

Nem az a cél, hogy mindenki ugyanúgy működjön.

Az a cél, hogy mindenki értse a saját szerepét.

A transzparencia már az első kapcsolatfelvételnél elkezdődik

Egy professzionális együttműködés nem a szerződés aláírásakor kezdődik, hanem sokkal korábban: már az első hirdetésnél, már az első üzenetnél, már az első beszélgetésnél.

Ha egy cég munkavállalót keres, érdemes ezt egyértelműen kommunikálnia.

Ha vállalkozókat keres, akkor ezt is mondja ki.

Ha saját vállalkozás szükséges, legyen ez látható.

Ha számlázással történik az együttműködés, ne csak a jelentkezési folyamat végén derüljön ki.

Ez nem feltétlenül csökkenti a jelentkezők számát, hanem inkább javítja a jelentkezők minőségét.

Azok fognak jelentkezni, akik valóban ezt a működési formát keresik.

Ez pedig mindkét félnek időt takarít meg.

A piac érettségének egyik jele a fogalmak tisztasága

A virtuális asszisztencia Magyarországon még mindig fejlődő piac. Ez rengeteg lehetőséget jelent, de egy fejlődő piacnak szüksége van közös szakmai alapokra is.

Nem arra, hogy mindenki ugyanúgy működjön, hanem arra, hogy ugyanazokat a fogalmakat hasonlóan értelmezzük.

Ha munkaviszonyt kínálunk, nevezzük annak, ha vállalkozói együttműködést keresünk, mondjuk ki.

Ha közvetítőként kapcsoljuk össze a feleket, legyen egyértelmű a szerepünk, ha valaki vállalkozóként csatlakozik, tudja, hogy vállalkozóként csatlakozik.

A professzionális piac egyik legfontosabb ismérve, hogy nincs szükség a sorok között olvasni.

Nem egy konkrét hirdetésről szól

Fontos hangsúlyozni: ez a kérdés nem egyetlen vállalkozásról, szervezetről vagy hirdetésről szól.

A jelenség ennél sokkal általánosabb.

Ahogy nő a virtuális asszisztencia iránti kereslet, úgy jelennek meg újabb és újabb együttműködési formák.

Ez teljesen természetes, a szolgáltatásunk fejlődésével azonban a kommunikációnak is fejlődnie kell.

Mert egy jó lehetőség akkor tud valóban jó lehetőséggé válni, ha mindkét fél ugyanarról beszél.

A megbízó tudja, kit keres, a virtuális asszisztens tudja, mire jelentkezik.

És már az első pillanattól tiszták az elvárások.

A VAME gondolatai

A VAME-nál fontosnak tartjuk, hogy a virtuális asszisztencia ne csupán egy divatos munkavégzési forma legyen, hanem tudatosan működő, professzionális szakmai terület.

Ehhez pedig nemcsak jó szakemberekre van szükség.

Hanem tudatos megbízókra, korrekt közvetítőkre és olyan kommunikációra is, amelyben mindenki pontosan érti a saját szerepét.

Mi nem szeretnénk eldönteni, hogy a munkaviszony, a megbízási jogviszony vagy a vállalkozói együttműködés a „jobb”, mert nincs mindenkire érvényes válasz.

A megfelelő forma az, amelyet mindkét fél ismer, ért és tudatosan választ.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a tiszta kommunikáció nem pusztán egy HR-eszköz, hanem bizalomépítés.

Ha egy virtuális asszisztens már a jelentkezés előtt tudja, milyen feltételekkel, milyen szerepben és milyen konstrukcióban dolgozhat, akkor tudatos döntést hozhat.

A megbízó pedig olyan szakemberekkel kerülhet kapcsolatba, akik valóban ezt az együttműködési formát keresik.

És talán éppen ez jelzi majd leginkább, hogy a virtuális asszisztencia piaca valóban éretté válik:

nem az lesz a kérdés, hogyan lehet minél több jelentkezőt megszólítani,

hanem az, hogyan lehet már az első pillanattól a megfelelő embereket megszólítani.

Írta: Kiss-Márton Adrienn