A VAM- virtuális asszisztensek Magyarországon facebook csoport folyamatosan bővül új, lelkes tagokkal.  Hitvallásunk, hogy a közös tudás sokkal több, mint az egyén tudása. Ezt a közös tudásbázist igyekszünk napról-napra gyarapítani. Számunkra fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk a virtuális asszisztensek bemutatkozására, így a vamagyarorszag.hu blogjára mindig szeretettel fogadjuk a vendégcikkeket. Blogcikk(ek) formájában van lehetőségük a saját területüket jobban megismertetni, márkát építeni. Hujber Tünde szerelem projektje, a Wikipedia, melynek magyar felületén a kezdetek óta jelen van és önkéntesként segít a szerkesztésben. Most egy három részes cikk-sorozatban mutatja meg nekünk, hogyan írjuk Wikipédia-cikket pénzért.

Wikipédia – a szabad enciklopédia. A szlogen nem hazudik. A Wikipédia egyrészt enciklopédia/lexikon, másrészt szabad. Mit jelent az, hogy szabad? Kik írják a Wikipédiát és miről? Tényleg kötelező ingyenesen dolgozni rajta? Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járom körül.

Hujber Tünde vagyok, majdnem 15 éve szerkesztem főként a magyar Wikipédiát. Tagja vagyok a Magyar Wikimédia Egyesületnek, ami az egész Wikipédia-mozgalmat átfogó Wikimédia Alapítvány magyar „nyúlványa”. Az évek alatt több mint 350 cikket írtam a lexikonba, összesen kb. 35 000 szerkesztésem van. Ezzel benne vagyok a magyar Wikipédiát szerkesztők TOP100-as listájában, vagyis azon 100 szerkesztő között, akik a  legtöbbet  szerkesztik a  Wikipédiát  abból a  több  mint  100 000-ből, akik eddig regisztráltak rá.

E kis bemutatkozás után lássuk, mit jelent hát az, hogy „szabad” a Wikipédia. A szó az angol free fordítása. A free egyszerre jelent szabadot és ingyenest. Ezt a kettős jelentést a magyar nyelv nem tudja visszaadni egy szóban, de a magyar Wikipédiára is igaz mindkettő.

A Wikipédia használata teljesen ingyenes. Bárki ingyenesen olvashatja, ingyenesen másolhat ki róla cikkeket, fényképeket. Ingyenesen, önkéntes munkával szerkesztik a szerkesztők is, jutalom, pénz nem jár érte. Legalábbis alapesetben.

A Wikipédia egy önkéntesek hangyaszorgalmán alapuló gigantikus projekt. Az angol nyelvű Wikipédia – mely az első volt –, 2001 januárjában indult, pár hónapon belül lesz 20 éves. A magyar nyelvű kicsit később, 2003 nyarán, így mi nyáron leszünk nagykorúak. 🙂 Az, hogy én majdnem 15 éve szerkesztő vagyok, azt jelenti, hogy a huwiki viszonylag legrégibb szerkesztői közé számítok. (Hogy kevesebbet kelljen gépelni, minden Wikipédiának van egy rövidítése a wikiszlengben: Hungarian (magyar) Wikipedia = huwiki, English (angol) Wikipedia = enwiki, stb.)

Ez alatt a 20 év alatt a Wikipédia hatalmas fejlődésen ment keresztül. Nem csak a nagysága nőtt irdatlan méretűre, nem csak információkeresés esetén megkerülhetetlen, de fontos szerepe van a kis nyelvek megőrzésében is. Ma a Wikipédia ugyanis több mint 300 nyelven érhető el, akár urdu vagy szingaléz nyelven is, de van latin és eszperantó Wikipédia is. A cikkek száma minden lexikonszerkesztő álmát felülmúlja: az enwikiben már több mint 6 millió cikk van, a németben kb. 2,5 millió, nálunk 476 000 cikknél tart a számláló akkor, amikor ezt a cikket írom. Ezt a számot sokan keveslik az enwiki 6 milliójához képest, de a világon hányan beszélnek angolul és hányan magyarul? A legnagyobb magyar nyomtatott lexikon, a Magyar Nagylexikon „csak” 160 000 cikket  tartalmaz. Ezt mi már most majdnem háromszorosan túlnőttük.

A cikkek száma alapján a huwiki a 26. helyen áll a több mint 300-ból. Nem olyan rossz eredmény ez egy ilyen „kis” nyelvtől! 🙂

Mivel a Wikipédia ilyen hatalmasra nőtt az idők folyamán, több mint 40 millió szerkesztővel, már kezdetektől szükséges volt egy masszív keretrendszerre, szabályokra, hogy a munka ne legyen céltalan és összefüggéstelen. Itt érkezünk el a szlogen második jelzőjéhez, a szabadhoz.

 

A Wikipédia szabad, vagyis szabadon szerkeszthető bárki által és a tartalma szabadon felhasználható. Ez a „szabad” szó ennyit jelent, és nem többet.

És ez az a pont, amit sokan félreértenek. Ugyanis az, hogy „bárki által szabadon szerkeszthető”, nem azt jelenti, hogy bármit fel lehet tölteni a Wikipédiába!

Mi nem való a Wikipédiába?

A Wikipédia nem szótár, nem linkgyűjtemény, nem hirdetőoszlop, nem ingyenes tárhely, nem társkereső, nem személyes blog, nem házi feladatok írására való keretrendszer, nem szakácskönyv, nem az első közlés helye, nem üzleti katalógus és nem áruházlista.

Jó sok nem. 🙂  Ebből a sok nemből a leginkább magyarázatra szoruló a „nem az első közlés helye” kitétel. A Wikipédia források alapján dolgozik. A forrás írott kell, hogy legyen, nem azért, mert  csak annak van hitele, hanem mert az ellenőrizhető és visszakereshető. Egy videóban, rádióműsorban elhangzottak is tekinthetőek írásnak, mert ezeket is vissza lehet keresni. De amit Mari néni mond a folyosón neked, az nem forrás, akármilyen hasznosat és jót is mond. Ennél fogva, bármely információnak, ami alapján cikket írsz a Wikipédiába, már előzetesen meg kellett jelennie valahol máshol: újságban, könyvben, híradóban, a weboldalon, tehát valamilyen ellenőrizhető helyen. Saját tudományos felfedezésed nem írhatod be rögtön a Wikipédiába, (ezt hívjuk „első közlésnek”), hanem előbb az eredmény meg kell jelenjen egy szaklapban, és utána a szaklapra hivatkozva lehet róla wikicikket írni.

Jó példa erre a virtuális asszisztens szócikk a wikipediában. A virtuális asszisztens definíció egyes részei már megjelentek előtte számos külföldi oldalon, sőt az angol wikipédiában is, majd a virtualisasszisztens definíció a virtualisasszisztens.blog.hu-n is 2017.06.27-én. Így rendelkezésre állt elegendő forrás a magyar szócikk megszületéséhez. A felhasznált források, természetesen itt is feltüntetésre kerülnek, ahogy Tőled is elvárt, ha máshonnan vett tartalmat használsz fel.

Tehát hiába készítesz interjút egy cégvezetővel vagy ad ő meg neked információkat emailben  a cégéről vagy a saját személyéről, ezeket nem használhatod fel egy wikicikkben, mert nem lehet rájuk hivatkozni. A szó elszáll, a magánemailt pedig nem tudod belinkelni forrásként, mert ahhoz rajtad kívül más nem fér hozzá, tehát nem ellenőrizhető.

Másik sarkalatos pont, amit sokszor elfelejtenek betartani – és általában ezzel szokott a legtöbb baj lenni – hogy a Wikipédia nem ingyenes reklámfelület, nem katalógus, nem áruházlista.

Mi való a Wikipédiába?

 

Természetesen lehet cégekről cikket írni – ha az a cég kellően nevezetes. De mi számít kellően nevezetesnek? A Wikipédia szabályai szerint a nevezetesség alapfeltétele az, hogy a cikk témájáról minimum kettő darab független forrás szóljon, nem triviális említés szintjén.

A kettő darabot nem kell magyarázni. De mi a független és mi a nem triviális? A második a könnyebb: triviális említés az, ha mondjuk a Mikkamakka Kft. szponzorként támogatott egy rendezvényt. Ettől a Mikkamakka Kft. még nem lesz nevezetes, hiába jelent meg a cég neve az újságban. Triviális említés az is, hogy mondjuk elfogyott a maszk és emiatt meginterjúvolják az egyik gyógyszertárhálózat vezérigazgatóját. Hiába veszik fel az interjút a gyógyszertárban, hiába nyilatkozik maga a vezér, ettől még a gyógyszertárhálózat nem lesz nevezetes. Mert a riport nem a gyógyszertárhálózatról szólt, hanem a maszkhiányról.

És itt a dolog nyitja: a cég akkor nevezetes, ha a riport, újságcikk a cégről szól, és a cég történetét, sikereit, kudarcait, üzleti eredményeit, terveit részletesen taglalja, feldolgozza. És mindezt nem fizetett reklámként teszi.

 

Ez utóbbi a függetlenség miatt fontos, ami a harmadik fontos kitétele a nevezetességnek. Független a forrás akkor, ha nem a cikkalany írta és nem fűződött hozzá érdeke, hogy megírja. A fizetett reklámcikk nyilván érdekből születik, míg a saját magunkról írt szöveg nyilván nem független. Épp ezért nem megfelelő forrás a cég saját honlapja, sőt, hivatalosan tilos is forrásként felhasználni. (Különleges esetekben, vagy egyébként nevezetes cégeknél pl. számadatok megadása céljából lehet használni. Egyébként nevezetes autógyártó honlapjáról le lehet hivatkozni, hogy hányféle modellt forgalmaznak, vagy ki az aktuális vezérigazgató.)

Nagyon nehéznek tűnnek ezek a feltételek. Mert egy Mercedes-Benz, egy IKEA, egy BKV nyilván nevezetes. Rengeteg cikk, elemzés, sőt akár könyv is foglalkozik velük, nekik könnyű. De mit tegyen  a Mikkamakka Kft.? Hát, semmit. Amíg a Mikkamakka Kft. nem teszi magát nevezetessé, addig a cikkét mindig törölni fogják a Wikipédiáról.

Ezért nagyon fontos átgondolnod, hogy amikor megbíznak azzal, hogy a Mikkamakka Kft-t reklámozd az interneten, akkor van-e értelme beleölni a munkát a cég Wikipédia-cikkébe? Sajnos, legtöbbször nincs. 🙁

Ugyanezek a szabályok érvényesek személyek esetén is, ha valaki azzal bízna meg, hogy róla írj cikket. Az általános nevezetességi szabály ugyanaz: 2 független forrás, nem triviális említés szintjén. Saját blog, weboldal nem jó forrásként. Személyek esetében, ha az illető élő személy (hiszen már elhunytakról is lehet cikket írni), különösen fontos a huwiki élő személyek életrajzára vonatkozó útmutatója, amit itt tudsz elérni.

Vannak azonban olyan különleges esetek – kizárólag személyek esetében! – amikor a független forrás az, ami nem megfelelő. Vannak ugyanis olyan érzékeny adatok, amik csak akkor fogadhatóak el a Wikipédia számára, ha bizonyítható, hogy az illető saját maga állította magáról (pl. egy interjúban). Ilyenek a szexuális és a vallási irányultság.

Cégvezető esetében különösen fontos, hogy a személyről kell írnod, és nem a cégről, a személy „leple” alatt. És ugyanez igaz fordítva is.

Fontos még, hogy a „híres” és a „nevezetes” a Wikipédia számára nem ugyanaz! Vannak emberek, akik híresek, de nem nevezetesek. Jó példák erre a celebek. Rengeteg hír foglalkozik velük, hogy mikor házasodnak, mikor válnak, hova mennek nyaralni – és nagyjából ennyi. Nem dolgozzák fel az életüket részletesen, csak ilyen kis színesek jelennek meg róluk. Épp ezért fogod megtalálni a Wikipédiában a Való Világ 4-ről szóló cikket, de nincs cikk Alekoszról, aki megnyerte.

További fontos, és talán különösnek ható kitétel, hogy míg a cikk alanyáról szóló információknak ellenőrizhető forrásokból kell származnia, ez nem gátja annak, hogy valaki regisztráljon a Wikipédiára és saját magáról írjon cikket – feltéve, ha a személye nevezetes a lexikon számára, és a cikket nem saját kútfőből, hanem források alapján írja. Nagyon nehéz saját magunkról elfogultságmentesen írni, ezért általában jobb megvárni, míg mások írnak cikket rólunk…

A cikk folytatásához kattints ide.