Folytatásos cikkünkben (az előző részt itt olvashatod) Hujber Tünde a Wikipédia-cikk rejtelmeibe vezet be bennünket.
Hujber Tünde közel 15 éve szerkeszti főként a magyar Wikipédiát. Tagja a Magyar Wikimédia Egyesületnek, ami az egész Wikipédia-mozgalmat átfogó Wikimédia Alapítvány magyar „nyúlványa”. Az évek alatt több, mint 350 cikket írt a lexikonba, összesen kb. 35 000 szerkesztése van. Ezzel a teljesítményével benne van a magyar Wikipédiát szerkesztők TOP100-as listájában, vagyis azon 100 szerkesztő között, akik a legtöbbet szerkesztik a Wikipédiát, abból a több mint 100 000-ből, akik eddig regisztráltak rá.
Ha már eljutottál oda, hogy a céget/személyt a Wikipédia számára nevezetesnek gondolod, akkor itt az ideje, hogy megírd a cikket.
Wikipédia-cikket írni nagyon könnyű. Ha bizonytalan vagy, keress rá hasonló témájú cikkekre, mint amiről írni szeretnél, tanulmányozd őket. Milyen a felépítésük? Milyen képek vannak bennük? Miről szoktak szólni?
Emberek esetében a cikk a következőképpen szokott felépülni: a bevezetőben a születés-halál ideje, foglalkozás, miről nevezetes az illető. Utána a gyerekkor évei, tanulmányok. A pályája kifejtése, akár több szakaszra bontva. Magánélet, ha van róla adat (család, gyerekek, hobbi, társadalmi tevékenység, botrányok), díjak és elismerések, publikációlista (ha írt könyveket, cikkeket), színészeknél filmográfia, és a magyarul furán hangzó „emlékezete” szakasz, ami arról szól, milyen hatása volt-van az illetőnek a világra, írtak-e róla könyvet, filmet, neveztek-e el róla iskolát, stb.
Legvégén a források felsorolása, amik alapján dolgoztál. Ha kezdő szerkesztő vagy, ennyi elég első nekifutásra.
Cég esetében a cég profilja, alapítás-megszűnés éve, székhelye, alapításának körülményei, fejlődése. Cég termékei, szolgáltatásai dióhéjban. Alapadatok: dolgozók száma, árbevétel, tőzsdére vitel dátuma, ottani szereplése, világpiacra lépés, mérföldkövek. Esetleges sztrájkok, botrányok, negatív kritikák. Vezetőváltások (ha fontos). Megszűnés okai, következményei. Ha még működik, akkor jövőbeli tervek. Díjak, elismerések, a cégről szóló fontos írások, könyvek, filmek. „Emlékezete”, végül források megadása.
Feltűnhet, hogy akár személyről, akár cégről van szó, megemlítettem a botrányokat. A Wikipédia nagyon fontos szabálya a semlegesség. Egyetlen cikk sem lehet részrehajló, puszta marketingszöveg. A szuperlatívuszok (ha csak nem forrásoltak, és akkor is csak indokolt esetben), kerülendőek, mert a Wikipédia nem ad el semmit, a Wikipédia csak tájékoztat. Ennél fogva egy cég/személy cikkéből sem hagyhatóak el a – forrásolt – botrányok, ha voltak. Jó példa erre egy szórakoztatókomplexum, amiről volt cikkünk. Egy napon egy kisgyerek belefulladt ott a medencébe, amiről természetesen bőségesen írtak az újságok, így a cikkbe is bekerült ez az infó. Pár év múlva a cég marketingese kihúzta a cikkből az ominózus részt tiltakozván, hogy ez így rossz hírét kelti az intézménynek, és „különben is régen volt”. Sajnos a Wikipédia nem így működik.
Free-Photos képe a Pixabay -en.
A wiki lexikon, forrásolt adatokkal. Ha az az adat, hogy ott meghalt valaki – és erre forrás is van – akkor az a wiki szabályai szerint szerepelhet a cikkben. Gondolj bele: a Wikipédiából esetleg kihúzhatod, de a forrásként szolgáló újságból – pláne, ha az nyomtatott – hogyan fogják kitörölni? Képzeld el, mi lenne, ha Németország tiltakozna az ellen, hogy megjelenjen valahol írás a náci korszakról, mondván, rossz hírét kelti Németországnak és különben is régen volt? Vedd alapul a légitársaságok cikkeit, azokban is szerepelnek a jelentősebb balesetek, például a Malév szócikkében is. Ezek a dolgok sajnos ugyanúgy hozzátartoznak egy cég történelméhez, mint egy-egy új termék bevezetése.
A Wikipédia nem ingyenes reklámfelület és nem csak a jó hírek tárháza. Termékek reklámozására alkalmatlan és ez tilos is, de maga a termék lehet nevezetes. Pl., mint termék nevezetes a Trabant. De nem írhatsz róla úgy cikket, hogy csak a kiváló tulajdonságait ecseteled, hogy arról áradozol, milyen csodás vezetési élményt ad, mennyire tökéletes egy család számára és nem hívhatod fel a figyelmet az autót érintő akciókra. Egyszóval semmi olyasmit nem írhatsz le egy termékről, amit mondjuk egy FB- posztba, vagy tv-reklámba beleírnál. Mindig tartsd szem előtt: a Wikipédia lexikon. A stílusnak tárgyilagosnak, semlegesnek kell lennie, mintha egy dolgozatot írnál. 🙂 A tv-reklámot nem írhatod meg úgy, mintha dolgozat lenne, a Wikipédia-cikket pedig nem írhatod meg úgy, mintha tv-reklám lenne.
Mire kell még ügyelni? A forrásokra, pontosabban az azokból származó szövegre. Nagy a csábítás, hogy ha meg van a két független forrás, akkor egyszerűen átmásoljuk a Wikipédiába a szövegeket, és kész is. Sajnos, ez szintén tilos, mert szerzői jogokat sért. A forrásokban talált anyagot elolvasás után a saját szavaiddal kell visszaadnod a wikicikkben. Idézni természetesen lehet, de ez nem arra vonatkozik, hogy egy teljes újságcikket idézőjelbe teszel, hanem – értelemszerűen – többnyire valaki szájából elhangzó szavakat idézünk.
Ugyanígy csínján kell bánni a képekkel is. A neten talált képek elsöprő többsége nem szabad liszenszű kép, hiába jön szembe akár a Facebookon is. A netről csak olyan képet szabad feltölteni, ahol a kép szerzője – tehát nem a weboldal, ahol találtad – egyértelműen megjelölte, hogy a kép közkincs, szabadon felhasználható, CC liszensz alatt felhasználható, stb. Ha te készítetted a képet, akkor többnyire nincs gond, de figyelembe kell venni a személyiségi jogokat. Pl. utcaképet, egy cég bejáratát próbáld úgy fotózni, hogy minél kevesebb ember legyen ott, ők is háttal. Konkrét embert az engedélye nélkül ritkán fotózhatsz, ez alól 1-2 kivétel van. Pl. neves írót nem fotózhatsz le az utcán, ahogy nyalja a fagyit. Pontosabban lefotózhatod, de a Wikipédiára ne rakd fel. Ellenben ha a neves író a Könyvhéten dedikál, ott le lehet fotózni, mert az kvázi „közszereplés”, az író tisztában volt vele, hogy rendezvényen vesz részt vendégként, ahol a sajtó is megjelenhet és őt sokan láthatják.
Magyarországon panorámaszabadság van, ez azt jelenti, hogy épületeket és szobrokat szabad fotózni és felrakni a Wikipédiára, de például beltéri szobrok képeit nem! Ebbe a hibába én is beleestem, alig pár hónapja figyelmeztettek, hogy a Bazilikában lévő szent szobrának képét nem rakhatom fel, mert beltéri szobor. De Anonymus szobrát a Városligetből felrakhatom. Vannak ilyen fura jogszabályok. És ebből is látszik, hiába vagyok régi motoros a huwikin, én is mindig tanulok új dolgot. (A képekkel, fotókkal kapcsolatos felhasználási szabályokat ebből a szakkönyvből elsajátíthatod.)
Termékek képei, céglogók, plakátok, könyvborítók kényes téma, mindenképpen kell a cég írásos engedélye, amit a Wikipédiának kell megküldeni, ennek mikéntjéről részletesen itt olvashatsz és még itt is. Lényeges: fontos, hogy kiderüljön, hogy az engedélyező tisztában van azzal, hogy visszavonhatatlan engedélyt ad arra, hogy bárhol (a Wikipédián kívül is) felhasználják a képet vagy annak módosított változatát, akár üzleti célra is!
Még egy fontos dolog: van arra mód, hogy egy szöveg eredeti szerzője engedélyt adjon arra, hogy a szöveg teljes terjedelmében megjelenjen a Wikipédián, mint egy wikicikk vagy annak része. Azonban ez nem jelenti azt, hogy bármi megjelenhet így a Wikipédián. Tehát hiába ad a cég engedélyt arra, hogy a reklámkatalógusa felkerüljön, a Wikipédia nem ingyenes reklámfelület, tehát a katalógus szövege vagy fel sem fog kerülni, vagy ha felkerül, törölve lesz, dacára az engedélynek. A szövegekre vonatkozó engedély megadásának mikéntjéről szintén a fenti linkeken kapsz tájékoztatást.
Ügyelni kell arra is, hogy a Wikipédia nem telefonkönyv. Sok lelkes kezdő szerkesztő elköveti azt a hibát, hogy egy cégről szóló cikkbe beleírja nem csak a cég pontos címét, de még a titkárnő telefonszámát is. Az ilyen adatokat töröljük. Elegendő a cég székhelye település szinten, valamint a Források utáni „további információk” szakaszba van lehetőség belinkelni a cég weboldalát, Facebook- oldalát, Instagram-oldalát.
Hogy mit lehet feltölteni a Wikipédiába, arról a fentieken kívül a Felküldési útmutató ad igen kimerítő tájékoztatást.
