Barion Pixel

Az év virtuális asszisztense – 2025

2026. március 20-án került megrendezésre az V. Évindító Országos Virtuális Asszisztens Találkozó, amelynek keretében elismerésben részesítettük azokat a szakembereket, akik kiemelkedő munkájukkal, példaértékű szakmai hozzáállásukkal és aktív közösségi szerepvállalásukkal hozzájárulnak a virtuális asszisztensi szakma fejlődéséhez.

 

 

A 2025-ös „Az Év Virtuális Asszisztense” díjat Szilágyi Lídia nyerte el, akivel az elismerés részeként ez az interjú is elkészült:

1. Személyes háttér és indulás

Hogyan indult a vállalkozásod, és mi vezetett ehhez a működési formához?

Egyéni vállalkozóként dolgozom, és az egyéni vállalkozásom már elég régóta működik, mivel korábban is sokszor dolgoztam cégeknek vállalkozóként IT területen.

A virtuális asszisztencia pedig onnan indult, hogy elkezdtem részmunkaidős, online végezhető szoftvertesztelő munkákra jelentkezni, miután otthon maradtam a kislányommal. Viszont nem igazán érkezett visszajelzés sehonnan, így egy ponton úgy voltam vele, hogy ennyi erővel akár ügyfeleket is kereshetek ahelyett, hogy a HR-eseket “üldözöm”.

Összeírtam, hogy miket csináltam korábban, milyen területekhez értek, létrehoztam egy e-mail címet, egy Facebook oldalt és egy bemutatkozó anyagot a vállalkozásomról, majd elkezdtem munkákra jelentkezni és hirdetni magam több hazai, virtuális asszisztenciával és online munkával foglalkozó csoportban.

Valahol itt kezdett el összeállni bennem, hogy ezt nemcsak alkalmi munkaként, hanem tudatosan építve szeretném csinálni.

Milyen tapasztalatokat hoztál magaddal, amelyek ma is meghatározzák a munkádat?

A tapasztalataim nagy része a szoftverteszteléshez köthető, mivel ebben dolgoztam a legtöbbet. Emellett korábban dolgoztam marketing irodánál és pályázatíró cégnél is, illetve voltam sales asszisztens, és irodavezető-helyettesként is kipróbáltam magam, így az évek során elég sok területen tudtam tapasztalatot szerezni.

Nagy “szerelem területem” az utazás és a rendezvényszervezés, ezért korábban turizmus szakon végeztem, majd később elvégeztem egy zenei menedzsment tanfolyamot is. Ezután kezdtem el zenészekkel és együttesekkel dolgozni.

Gyakorlatilag a szolgáltatásaim most négy fő terület köré épülnek: marketing asszisztencia, utazás- és rendezvényszervezés, valamint szoftvertesztelés és zenei menedzsment. Ezeket az indulás óta folyamatosan erősítem és finomítom.

Valahogy így állt össze az, amit ma csinálok és ami még mindig ugyanúgy lelkesít.

 

2. A virtuális asszisztencia valósága

Miben különbözik a te működésed attól, amit sokan „asszisztensi feladatként” elképzelnek?

Már az elejétől fogva úgy éreztem, hogy hosszú távon nem szeretnék megragadni a klasszikus asszisztensi szinten. És nem azért, mert ezzel bármi probléma lenne, a mai napig vannak olyan feladataim ügyfeleknél, amelyek tipikusan asszisztensi jellegűek.

Viszont mindig is éreztem magamban, hogy a végrehajtás mellett tudok egy partneri hozzáállást is adni. Nemcsak elvégzem a feladatokat, hanem beszélgetek az ügyféllel folyamatok optimalizálásáról, adok ötleteket marketingben vagy szervezési kérdésekben.

Folyamatosan tanulok új dolgokat is – legyen az egy új szoftver vagy egy új készség –, és ezeket beépítve a munkafolyamataimba új területeken tudok hasznos lenni az ügyfeleim számára.

Összességében inkább partnerként szeretek jelen lenni az együttműködésekben, egyfajta “jobbkézként”, nem csak végrehajtóként. Talán pont ezt élvezem a legjobban ebben a formában: hogy egyszerre lehetek jelen stratégiai szinten, és közben ugyanúgy elvégzem azokat a feladatokat is, amiket „egyszerűen csak meg kell csinálni”.

Mi az a tévhit, amivel a leggyakrabban találkozol, és hogyan reagálsz rá?

Olyan sok konkrét tévhittel én személyesen még nem találkoztam. Inkább az a jellemző, hogy itthon sokan nem igazán tudják hova tenni, mi is az a virtuális asszisztencia, vagy pontosan mit csinál egy virtuális asszisztens.

Én általában úgy állok ezekhez a helyzetekhez, hogy röviden elmondom, miről is van szó, és utána már egészen jól tudnak kapcsolódni a témához.

De ha más nem, legrosszabb esetben is tanulnak valami újat aznap. 🙂

 

3. Együttműködés vállalkozókkal

Hogyan épül fel nálad egy új együttműködés az első kapcsolatfelvételtől?

A legtöbb esetben e-mailben vagy valamelyik közösségi felületen keresnek meg. Az első levelezések után általában javasolni szoktam egy videóhívást (vagy legalább egy telefonhívást), ahol át tudjuk beszélni a részleteket. Ezzel szinte mindenki élni szokott.

Ritkábban előfordul, hogy személyes találkozót kérnek. Ennek sincs akadálya, volt már rá példa, hogy így találkoztunk először, még a szerződéskötés előtt. Zenei produkcióknál gyakran az is bevett, hogy az együttműködés elején lemegyek egy próbára, és ott személyesen is megismerkedem a teljes csapattal.

A beszélgetést követően küldök egy árajánlatot, és ha ezt elfogadják, elkészítem a szerződés-tervezetet. Ezt az ügyfél átnézi, és ha van kérdés vagy módosítási igény, azt átbeszéljük. Amennyiben sikerül megállapodni, véglegesítjük és aláírjuk a szerződést, majd a megbeszélt időpontban elindul a közös munka.

Fontos számomra, hogy már az elején tisztán lássuk a kereteket, és meglegyen az a közös hang, amire később építeni tudunk.

Miben más egy virtuális asszisztenssel való együttműködés, mint egy alkalmazotti viszony?

Alapvetően érdemes azt megnézni, miben különbözik egy vállalkozói és egy munkavállalói jogviszony.

A virtuális asszisztensek jellemzően vállalkozóként dolgoznak: saját időbeosztással, saját eszközökkel. Maguk után fizetik az adót és a járulékokat, és más vállalkozásokkal alvállalkozóként működnek együtt. Nincs klasszikus értelemben vett szabadság vagy juttatási csomag, így a bevételük attól függ, hogy mennyit dolgoznak és milyen díjszabással. Ezt alapvetően ők határozzák meg. Gyakori az is, hogy egyszerre több ügyféllel dolgoznak együtt, és a szerződéses kereteket is ők biztosítják.

Ezzel szemben alkalmazotti jogviszonyban a munkáltató határozza meg a munkaidőt és a beosztást. Jellemzően fix havi bér van, a közterheket a munkáltató fizeti, és a munkavégzéshez szükséges eszközöket is ő biztosítja. Törvényi alapon jár szabadság, és a munkaviszony feltételeit alapvetően a munkáltató határozza meg a jogszabályi kereteken belül.

Összességében tehát a virtuális asszisztenssel való együttműködés inkább egy rugalmas, partneri alapú működés, míg az alkalmazotti viszony egy kötöttebb, hierarchikusabb rendszer.

Emiatt ez inkább egy közös gondolkodás, mint egy klasszikus alá-fölérendeltségi viszony.

 

4. Értékteremtés és hatás

Írj le egy konkrét példát, amikor a munkád érdemi változást hozott egy ügyfél működésében.

Készítettem egy weboldalt egy ügyfelemnek WordPressben. Ez számomra is egy fontos lépés volt, mert elkezdtem mélyebben belelátni a WordPress használatába, de az ügyfél számára is nagy előrelépést jelentett, hogy lett egy saját, jól használható weboldala, amit rugalmasan tudunk alakítani az igényei szerint.

A weboldal most épp egy nagyobb megújuláson megy keresztül: nemcsak a dizájn frissül, hanem új funkciókat is tervezünk bele. Ezen keresztül tudjuk bemutatni a munkásságát, és a koncertkiajánlások során is egy stabil hivatkozási pontként működik. Emellett tervben van egy szakmai blog elindítása is, ami tovább erősíti majd az online jelenlétét és a szakmai hitelességét.

Egy másik példában az ügyfél javaslatára elkezdtünk megismerkedni egy új szoftverrel, amelynek köszönhetően ma már az ajánlatok és a szerződések egy része ezen keresztül készül el. Gyakorlatilag az együttműködésünk elejétől kezdve használjuk ezt az eszközt, így volt lehetőségem folyamatosan optimalizálni az ajánlatkészítés folyamatát, ami mindkettőnk munkáját hatékonyabbá tette.

Ezeket a helyzeteket élvezem a legjobban, amikor nemcsak elvégzek feladatokat, hanem ténylegesen hozzájárulok ahhoz, hogy az ügyfél működése gördülékenyebb és átláthatóbb legyen.

Milyen helyzetekben tudsz valódi hozzáadott értéket adni a puszta feladatvégrehajtáson túl?

Nagyon szeretem, amikor az ügyféllel olyan együttműködést tudunk kialakítani, ahol bevon a folyamatokba és azok alakításába is. Ilyenkor sokszor az előző tapasztalataim alapján tudok javasolni egy-egy megoldást vagy akár egy szoftvert, amit én már rutinszerűen használok bizonyos feladatokra.

Az is előfordul, hogy olyan kérdésekben is kikérik a véleményemet, ami nem feltétlenül tartozik szorosan a feladataimhoz. Például amikor egy szakmai helyzetben nem tud dönteni, és kíváncsi arra, én mit gondolok róla.

Sokszor nem is az adott pillanatban érződik, hogy ez mekkora hozzáadott értéket jelent, hanem inkább utólag jönnek visszajelzések arról, hogy mennyire hasznos volt egy-egy ötlet vagy beszélgetés – még akkor is, ha én ott helyben nem gondoltam, hogy ekkora hatása lesz. 🙂

Talán pont ez az a része a munkámnak, amit a legjobban szeretek: amikor egy-egy gondolat vagy beszélgetés hosszabb távon is értéket tud adni.

 

5. Szakmai gondolkodás és felelősség

Hogyan kezeled azokat a helyzeteket, amikor az ügyfél elképzelése nem hatékony vagy nem működőképes?

Mindenképp leülök vele beszélni a problémáról. Őszintén elmondom, hogy én hogyan látom, szerintem mi működne jobban, és hogyan lehetne az adott elképzelést hatékonyabban megvalósítani.

Ilyenkor általában elindul egy párbeszéd, és sokszor pont a közös gondolkodásból születnek még jobb megoldások. Ritkán tapasztalom, hogy valaki mindenáron ragaszkodik a saját elképzeléséhez kompromisszum nélkül.

A legtöbb esetben nyitottak arra, amit mondok, és együtt próbálunk olyan megoldást találni, ami mindkettőnk számára szimpatikus, kivitelezhető, és valóban segíti a hatékonyabb működést.

Nekem az a fontos, hogy necsak “megcsináljuk”, hanem valóban működjön is, amit közösen kitalálunk.

Milyen szempontok alapján mondasz igent vagy nemet egy megkeresésre?

Egyrészt fontos szempont, hogy milyen területen és milyen jellegű feladatokban kér segítséget az ügyfél. Vannak olyan területek, amiket nem vállalok, mert nem érzem a magaménak, viszont ilyenkor szívesen ajánlok olyan szakembert, aki nálam tapasztaltabb vagy hatékonyabban tudja ellátni az adott feladatot.

Másrészt vannak bizonyos „red flagek”, amiket figyelek egy megkeresés során. Például szerződés nélkül nem vállalok el megbízást, és minden elvégzett munkáról számlát, illetve teljesítési igazolást is kiállítok. Valamint a nagyon sürgető határidők esetében is van egy pont, ahol inkább nemet mondok, mert nem fér bele úgy, hogy minőségi munkát tudnék végezni.

Inkább mondok nemet az elején, minthogy később egy nem jól működő együttműködés alakuljon ki.

 

6. Vállalkozói oldal

Mi volt a legnagyobb kihívás számodra vállalkozóként, és hogyan kezelted?

Úgy gondolom, hogy a legnagyobb – és folyamatos – kihívás számomra még most is az ügyfélszerzés. Szerintem ezzel sokszor a tapasztaltabb vállalkozók is küzdenek.

Folyamatosan tájékozódom a témában, beszélgetek más virtuális asszisztensekkel és vállalkozókkal is, és rengeteg módszert, illetve platformot kipróbáltam már. Az eddigi tapasztalataim alapján a személyes ajánlás az egyik legbiztosabb forma, emellett pedig egyre több ügyfél talál meg a social media felületeken keresztül is.

Az viszont egyértelmű, hogy ezek mögött sok munka van: fel kell építeni a jelenlétet, láthatóvá válni, kapcsolatokat építeni és ápolni. Amikor viszont ez elkezd működni, akkor hosszú távon is tudja támogatni a vállalkozást.

Talán ez az a terület, ahol a kitartás tényleg folyamatosan megtérül.

Hogyan gondolkodsz az árazásról és a saját értéked képviseletéről?

Az árazás témaköre – hasonlóan az ügyfélszerzéshez – elég komplex, és sokszor a tapasztaltabbaknak is kihívást jelent. Én is sok cikket olvastam erről, és már a kezdetektől fogva beszélgettem róla másokkal is.

Amikor a saját áraimat alakítom, megnézem más szakemberek árazását, elolvasom az aktuális felméréseket, majd ezek alapján átgondolom, hogy számomra mi az az ár, amiért valóban megéri megbízásokat vállalni.

Már a kezdetektől fogva úgy gondoltam, hogy a tudásom és a tapasztalataim érnek annyit, hogy ne a legalacsonyabb árkategóriában dolgozzak. Így ennek mentén alakítottam ki az áraimat, és jellemzően egy kicsivel az átlag fölött dolgozom.

Többnyire csomagajánlatokkal dolgozom, de bizonyos esetekben egyedi megállapodások keretében is vállalok munkát.

Számomra fontos, hogy az árazás tükrözze azt az értéket, amit az együttműködésbe bele tudok tenni.

 

7. Egyesületi kapcsolódás

Mit adott számodra az egyesület szakmai vagy emberi szempontból?

Számomra az egyesületbe való belépés az egyik leghasznosabb befektetés volt, szakmai és emberi szempontból is. Nemcsak tudást és folyamatos szakmai támogatást kapok, hanem egy olyan támogató közeghez is tartozhatok, ami szerintem ritka és rendkívül értékes.

Emellett nagy segítség az is, hogy megjelenési lehetőséget kapok a weboldalukon és a social media felületeiken, akár promóciós, akár publikációs-edukációs céllal. Több érdeklődőt és ügyfelet is köszönhetek már az egyesületnek, akikkel rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba.

Külön szeretem a havi rendszerességgel megszervezett, kötetlen online „kávézós” alkalmakat, ahol szakmai és kapcsolódó témák mentén tudunk beszélgetni és kapcsolódni egymáshoz.

Jó érzés egy olyan közeghez tartozni, ahol nemcsak szakmailag, hanem emberileg is számíthatunk egymásra.

Miért tartod fontosnak, hogy ebben a működésben közösségben gondolkodjunk?

Úgy gondolom, hogy a vállalkozói lét önmagában is elég magányos tud lenni. A virtuális asszisztencia körül pedig a mai napig sok a tévhit és a bizonytalanság a magyar vállalkozói körökben.

A virtuális asszisztenseknek is érdekük, hogy minél szélesebb körben ismert legyen, mivel foglalkoznak, és hogyan tudnak segíteni vezetőknek, vállalkozóknak vagy akár magánszemélyeknek. Ugyanakkor a vállalkozóknak is érdekük, hogy hatékonyabban működjenek, és több idejük maradjon arra, amihez igazán értenek. Erről a lehetőségről viszont sokan még nem tudnak, ezért is fontos az edukáció és a folyamatos kommunikáció.

Ezt egyénileg nehéz jól és tartósan csinálni, közösségben viszont sokkal hatékonyabban és fenntarthatóbb módon működik.

A másik oldal ugyanez a folyamat, csak a virtuális asszisztensek felé: rengeteg olyan téma van, amiről érdemes beszélni és tudást megosztani egymással. Ilyen például az árazás, az ügyfélszerzés, a vállalkozásindítás vagy a határhúzás.

Úgy gondolom, hogy ezeket a folyamatokat hosszú távon igazán jól csak közösségben lehet működtetni.

Valahol ez adja meg azt a biztonságot és lendületet, amire vállalkozóként egyedül sokkal nehezebb lenne szert tenni.

8. Jövőkép és edukáció

Milyen vállalkozóknak ajánlanád ezt az együttműködési formát, és miért?

Olyan vállalkozóknak ajánlanám egy virtuális asszisztenssel való együttműködést, akik szeretnének több időt fordítani a fő tevékenységükre, vagy akár az életük más területeire.

Ajánlanám azoknak is, akiknek elegük van abból, hogy olyan feladatokkal kell foglalkozniuk, ami valójában nem az ő területük, de valakinek mégis meg kell csinálni.

Illetve azoknak, akik szívesen bevonnának valakit a napi működésükbe, hogy egy kicsit több rendszer legyen a folyamataikban, és együtt tudják növelni a hatékonyságot a vállalkozásban.

Sokszor már az is nagy változást hoz, ha nem egyedül kell mindent kézben tartani.

Mit érdemes átgondolnia annak, aki még nem dolgozott virtuális asszisztenssel?

Első körben érdemes átgondolni, hogy melyek azok a területek és feladatok, ahol segítségre lenne szükség, hiszen ez az egyik legfontosabb szempont abban, hogy kit keres meg az ember.

Második lépésként jó, ha körvonalazódik az is, hogy nagyjából mekkora munkamennyiségről lenne szó havi szinten, és azt is érdemes átgondolni, hogy egy havi 10–20–40 órás együttműködés nem fog kiváltani egy teljes, 120–160 órás főállást, hanem inkább célzottan tud tehermentesíteni bizonyos területeken.

Harmadik pontként érdemes azt is tisztázni magunkban, hogy egy együttműködés mindig egy tanulási folyamat is: egy új emberrel kell összeszokni, és megadni azt a kezdeti bizalmat, amire később lehet építeni. Ez mindkét fél részéről nagyon fontos.

Ha mégsem alakul ki a közös hang, az is teljesen rendben van – ilyenkor érdemes lehet mással is megpróbálni, akivel gyorsabban meglesz az összhang.

Végül pedig nem utolsósorban fontos átgondolni azt is, hogy mekkora az a havi keret, amit erre rá tudsz szánni, hiszen sokféle működési forma és árazás létezik. Érdemes egy kicsit körülnézni a piacon, mielőtt döntést hozol.

Ha ezek nagyjából megvannak, sokkal könnyebb lesz megtalálni azt az együttműködést, ami tényleg működni tud.

 

9. Rövid záró válaszok

Számodra mit jelent ez a működés egy szóval vagy egy rövid mondattal?

Számomra ez magabiztosságot ad: látom, honnan hová jutok, és hogyan tudom megvalósítani a céljaimat.

Mindezt egy támogató közösség részeként, ahol nem vagyok egyedül a kihívásokkal, és a sikereimet is megoszthatom.

Mi az, amit kezdőként másképp csinálnál?

Előbb kezdeném el tudatosan építeni a vállalkozói LinkedIn jelenlétemet, mert látom, hogy hosszú távon mennyire fontos szerepe van.

Mi az az egy gondolat, amit szeretnél, ha minden vállalkozó megértene?

Professzionális segítséget kérni nem gyengeség, hanem egy tudatos és előrelátó döntés, ami már rövid távon is hozhat előremutató eredményeket.

Ha úgy gondolod, hogy hasznos volt a bejegyzés, oszd meg bátran. Forrásként kérlek tüntesd föl ezt a cikket aktív linkkel! Köszönjük szépen.

További cikkek

A megszólítás nem részletkérdés

A megszólítás nem részletkérdés

A megszólítás nem csupán udvariasság, hanem szakmai állítás is a virtuális asszisztensi működésben. Tudd meg, miért fontos a pontos szóhasználat a bemutatkozásban, és hogyan építhetsz tudatosabb megbízói kapcsolatokat.